Sziasztok!

Megnéztem a blogomban, hogy eddig miről is írtam és arra kellett rájönnöm, hogy a szórakozás&kikapcsolódás témaköröket még csak nem is említettem. Eljött tehát az idő: ezen most változtatunk:

2010.10.11. Hétfő:

Hétfői nap mindenki punnyadt a gépészek közül, de nekem az utazás fáradalmait estére sikerült kipihennem. Az infós&villanymérnök társaság viszont egy Waldhornstrasse-i koliszobában ültek 6-8 laptoppal, valamint egy hubbal... COD-oztak... mentségükre szóljon megittak 1-2 Hoepfnert... Hát a szobában kockuláshoz nekem az első kint töltött estém során egyáltalán nem volt kedvem, ígyhát egyedül maradtam. Napközben említette nekem Felix nevű "blokktársam", hogy hétfőnként nyitva van a Waldhornbar a koli alagsorában és ha gondolom menjek le. Hát mivel egyedül maradtam és gondoltam úgysem ismerem még az itteni helyet, így este 9 fele lementem a bárba. A helyről már írtam kicsit részletesebb leírást, úgyhogy ezt most kihagynám. A társaság elég családias volt (azt hiszem kb. 15-en lehettek lent), ennek ellenére gyorsan fel tudtam oldódni először Felix társaságában, aztán pedig jöttek sorra a helyi gépész,vegyész,villanyos emberkék. Ezek közül egy sráccal elég jól összehaverkodtam (névszerint Michael Gerigk), aki rengeteget mesélt az itteni egyetemi szokásokról, bulikról, welcome bulikról stb.(és azóta is sok buliinfóval lát el skype-on) Közben ugyebár fogytak -a már említett- Hoepfnerek. Olyan 11-fél12 tájékában előkerült két mikrofon, bekapcsolták a kivetítőt, elkezdődött a viccesebb része a dolognak és a társaság is egyre csak gyarapodott. Elkezdtek játszani egy Karaoke szerű játékot: volt a srácoknak egy számlistájuk ami kb 5000 zeneszámból állt. A lényeg az volt hogy mind2 mikrofonba énekeljen valaki, mert ez a program "mérte" hogy milyen frekvenciával és mikor énekelsz és összehasonlitva az eredetivel az alapján pontozott. Nah ebből egy nagyon jó kis verseny alakult ki. Eredményhirdetésre már nem is emlékszem, de biztosan nem én nyertem.:P Ezek után elálmosodtam és visszajöttem a koliba:)

2010.10.12. kedd:

A keddi nap egy kicsit más jellegű volt, mert mindenki -már aki számít- aktivizálta magát végre a magyar csoportból. A "buli" helyszíne a koliszobám volt, ide zsúfolódtunk be kb 15-en. Mindenki hozott sört, vizipipa van, bor van, pogácsa volt még, nagy baj nem lehetett.:P Itt iszogattunk pipázgattunk meg zenélgettünk kb fél 1 ig, amig Felix átjött és csendre nem utasított minket. Úgy gondoltam nem kéne összebalhézni már a második nap a szomszédokkal, úgyhogy összeszedtük magunkat és csöndben elkullogtunk. Az este további részében kiderült egyrészt, hogy keddenként nincsen semmilyen buli Karlsruheban, valamint hogy 2ig van nyitva minden olyan bár ahol reális áron adják azt a Hoepfnert, ami a boltokban 70-80 cent. Nagy szerencsénk volt hogy előre gondolkoztunk és a nálam megmaradt sörökből elhoztunk párat, így miután azok elfogytak mindenki ment haza. Amikor hazaértem még gyorsan kitakaritottam ami kosz maradt a szobában, és én is ledőltem.

2010.10.13. szerda:

Miután elintéztük a tárgyfelvétellel kapcsolatos ügyes-bajos dolgok egy részét Lillával kitaláltuk, hogy mi lenne, ha mostmár kicsit szervezettebben körülnéznénk Karlsruhe-ban?! Fel is vetettük az ötletet a csoptársaknak, de nem jöttek, mert álmosak voltak és délután aludni szeretnének, hogy legyen erejük az estéhez. Ennek ellenére Lillával nekiindultunk a karlsruhei kastélynak és a körülötte levő parknak. A kastélyról bővebb információt a http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlsruhe oldalon találhattok. Szerény véleményem szerint a kastély nagyon szép (majd a benne levő múzeumot is meg fogjuk nézni, csak addig várunk amig meg nem jön a diálunk, mert úgy olcsóbb), csak egy kicsit kiábrándító hogy előtte feltúrták a városrészt. DE ami még a kastélynál is sokkal szebb, és még a földtúrásokat is elfeledteti az a kastély mögötti park. Elég nehéz írásban és képeken visszaadni azt, amit a kastély mögött láttunk. A park eleve hatamlas. Szerintem mi kb 40-50%-át járhattuk be, de a maradékra is sort fogok keríteni, mert egyszerűen muszáj.(vagy "muss sein":)) A parkban van egy apró kacsaúsztató, otanikus kert rengeteg kialakitott ösvény, gyönyörűen karbantartott és gondozott gyep, amire SZABAD lépni.:) Rengetegen fociztak, frizbiztek, olvasgattak, feküdtek, bringáztak. Tényleg eléggé filmbeillő volt. A parkot keresztül szeli egy kisvasútsínpár, amin sajnos még nem láttunk kirándulvonatot, de ha van biztos megyünk egy kört vele.:) Ez még csak a kastélyhoz tartozó körülkerített park volt. A kastély fölött van egy Waldstadt nevű városrész, ami -meglepő módon- elég nagy erdős területet foglal magában. Ezt is tervezzük bejárni, de majd csak akkor amikor már lesz biciklink. Kinéztünk néhány túrista útvonalat is errefelé. 

Miután a kastélyból hazaértünk beszéltem 1-2 órát Esztivel, és kezdődött az este. Eleve könnyed estére készültünk, mert az egész napos ügyintézés és kastélyjárás eléggé leszívott mindenkit. Átjött Lilla meg Bálint, és hárman megittunk itt 1-2 sört, aztán benéztünk az Oxford nevű bárba, ahol 2€ a csapolt sör (ami itt nem vizes:)). A megfelelő hangulat elérése után kitaláltuk, hogy átmehetnénk az elsős gépész-vegyész welcome-bulira. Ez meg is történt. Ezt úgy képzeljétek el, hogy egy akkora terem mint pl 2 kosárpálya dugig van emberekkel, ehhez persze megfelelő belmagasság is van, nincs bagófüst, mindenki sörözik és néha üvöltenek közösen egy nagyot. Elég sok érdekes figurával lehet találkozni itt azt meg kell hagyni (pl. meleg kínai volt a legmeglepőbb:)) Itt eltöltöttünk pár órát aztán hazajöttünk, mert reggel 9re kellett menni Ernst prof.-hoz megbeszélni a tárgyfelvétel további részeit, ami szintén megér egy egész bejegyzést, de ezt majd legközelebb.

Hát nagyjából eddig ezeket csináltuk amig nem az ügyintézéssel foglalkoztunk. A bejegyzés egy kicsit hosszabb lélegzetvételűre sikeredett, hajrá:)

üdv

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.