Sziasztok,

ahogy így elnézem már több, mint egy hónapja nem írtam a blogomba, egyrészt mert 3 hetet otthon voltam, másrészt meg azért mert a tanulás miatti időhiányban el is felejtettem szinte, hogy van egy blogom. De most újra erőt merítek és írok egy kicsit többet:

Aki fontos volt, és számított az tudja, hogy december 19.-én hazalátogattam repülővel egyrészt találkozni az otthoniakkal, másrészt pedig egy otthoni hátrahagyott vizsgát letenni.

Az otthon töltött idő jól telt nagyon, örülök, hogy nagyrészt mindenkivel tudtam találkozni akivel akartam. Köszönöm mindenkinek, aki eljött a welkám bulikra, a búcsú bulikra, meg úgy egyáltalán azoknak akik időt szakított rám bokros teendőik közepette. Gergőnek ezúton is pacsi, mégpedig azért, mert nagyon jók voltunk, hogy online összehoztunk egy ennyire remekbeszabott társasjátékot kettőnkről. ;) A welkám buli ennek -valamint a tombolanyereményeknek- köszönhetően igen jól sikerült, itt is köszi mindenkinek, aki ott -volt. Az "otthon" töltött 3 hét alatt (január 4.-én) le kellett tennem egy otthonról még hátramaradt vizsgát termodinamika 1 tárgyból. Ezt egy nagyon kiváló gépész 5-össel (=2) sikerült is abszolválnom. Ezután készülés, pakolászás, búcsúbulik, "könnyes búcsúk" közepette január 9.-én újra a repülőtérre vezetett az utam, szerencsére Eszti kikísért, így nem tévedtem el a nagy, rideg és zord Budapesten. A visszafele út előtt valami Stockholmba szálló repülő balfasz utasai miatt -akik már a reptéren voltak, csak nem találták hogy honnan indul a gép- késett a gép legalább 3/4 órát...Nagy volt az öröm... Eredetileg úgy volt hogy ismerősök közül, csak Lilla meg én megyünk a kiválasztott géppel, de a reptéren találkoztunk további 2 németes lánnyal is, akik szintén Karlsruheba igyekeztek (Panni, és Reni). Miután leszálltunk Stuttgartban, kiderült hogy Reni csomagja valahol a Budapest-Stuttgart útvesztőben eltűnt, ezért teljes nyugodsággal közölték vele, hogy "a csomagja holnap délben lesz Karlsruhe-ban taxival". Malév, én így szeretlek...Ezután Stuttgartban még 20 percet kellett várni a vonatra, 1 óra 20perc és már koliban is voltunk. Érdekes érzés volt visszatérni ide, olyan volt mint amikor azamentem... Amikor Magyarországon felébredtem először, azt hittem hogy csak álmodtam hogy kint voltam, aztán amikor itt "újra" először felébredtem, akkor pedig azt hittem azt álmodtam hogy otthon voltam. Annyira nem mondhatnám hogy felkavart a dolog, inkább felkeltem, reggeliztem (és egyéb reggeli teendők) és mentem órára. Azért a hétfő esti Waldhornbart, így hogy újra Karlsruhe-ban vagyunk -főleg- illet bejátszani. Csocsóverseny volt, szerencsére relative gyorsan kiestünk, úgyhogy nem kellett sokat tökölni -annál a szar- asztalnál.

A további hetekben volt majdnem mindennap suli, igazából ha leírnék mindent olyan lenne, mintha már egy meglévő bejegyzést olvasnál: suli, kaja, buli, tanulás. Tanulni most még többet kellett, mivel leadtuk a második leadandót Rechnerunterstützte Mechanikból, és január 25.én Dr.Prof. Schenkel Torsten-nél szóbeli vizsgánk volt áramlástan tantárgyból. Sokat kellett rá feladatokat megoldani, de a nagyobb hangsúly az elméleten volt. Nem olyan itt egy vizsga mint otthon. Otthon addig mennek az anyag mélyére a részletekig, amíg el nem cseszel valamit, ami szerintük annyira alap hogy megbuktathat. Itt egy kicsit objektívebben megy a jegyosztás. Eleve két ember vizsgáztat, az egyik a vizsgáztató a másik meg -általában- ennek az embernek a csicskása egy doktorandusz, aki csak jegyzeteli a kérdést, meg a válaszokat. Vizsga után kiküldenek a teremből, átbeszélik, hogy mi legyen veled, visszahívnak, és elmondják a jegyedet. Így kaptam én 3.0 jegyet, ami az otthoni mérce alapján 3as. (a képlet szerint, ki kell vonni 6-ból a németországi jegyet, és ha kell, akkor kerekíteni, és úgy kapod meg a magyart, Németországban a jegyek lehetősége: 1.0, 1.3, 1.7, 2.0, 2.3, 2.7, 3.0, 3.3, 3.7, 4.0, 4.3, 4.7, 5.0). A jeggyel végülis elégedett vagyok, mert otthon azért több szenvedéssel jár egy 3as áramlástanból, meg 2 órás vizsga, meg szóbeli, stb stb, itt meg 3/4 óra szóbelivel megvolt a jegy. 

Azóta gyakorlatilag sok mindent nem csináltan csak az otthoni következő féléves dolgokat intéztem. Kolit már megkaptam, szoc támot még le kell adnom, de Évinek köszönhetően a papírok nagy része már megvan. Tárgyfelvétel az elég macerás dolog lesz, mivel mi csak feb végén megyünk haza, ez azt jelenti, h kb a 4. hétre érünk vissza, addigra meg már egy csomó labor lemegy otthon, meg ZH-k, meg házifeladatos tárgyakból, már az első vázlatokat elvileg mutogatni kéne, úgyhogy ez egy kicsit para lesz, de reméljük megoldódik. Valamint a másik probléma az lesz, hogy mivel csak feb végénvizsgázunk 1-2 tárgyból és itt a vizsgaidőszak kb április elejéig tart, ezért kb áprilisban kapjuk meg a hivatalos jegyeket, tehát akkor vezetik föl neptunba, és hivatalosan csak akkor kerülhetnek a felvett tárgyak közé az itteni félévben megszerzett tárgyakra éplő tárgyak. Bonyolult lesz..reméljük tudnak nekünk segíteni majd az otthoni németképzéses tanárok. Az elmult napokban az ügyintézés mellett tanulni is el kellett kezdeni, mert Február 8.án két vizsgám lesz, egy Hőátvitel, meg egy Virtual Engineering. Feb. 14.én lesz a legszarabb vizsgám, mégpedig Rechnerunterstützte Mechanik..ez elég szar, mert kiderült hogy ez nagyrészt 7., de inkább 9. féléves tantárgy, de csak ezt tudtuk felvenni.  Aztán 22.én Mezőgépek beszámoló lesz, 24.én pedig az utolsó vizsg, Elektro. 

Nagyjából ennyi történt az otthoni 3, és az elmult 2,5 hétben. Remélem szórakoztató olvasmány volt ez ismét, most viszont megyek kicsit még tanulok, este meg Unifest van a menzán.

Jó olvasgatást, és üdv mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.