Sziasztok!

Igazából az elmult pár napban azért nem írtam, mert 1részt olyan sok említésre méltó dolog nem történt, ezért gondoltam várok egy olyan pillanatra, amikor összegyűlt megfelelő mennyiségű információ ahhoz, hogy egy egészséges méretű bejegyzés születhessen. Hát íme:

A kollégiumi tutorválasztások utáni este mindenki -a változatosság kedvéért- punnyadt, de nekem nem volt kedvem egész este a gép előtt görnyedni és nézni kockulni. Amikor az ösztöndíjra való jelentkezési lapot elküldték a németképzéses felelős tanárok Karlsruheba, akkor beosztottak minket szépen annak rendje és módja szerint egy-egy Erasmus-csoportba. Mivel mi nem szeptember 18-án jöttünk ki, mint az Erasmusosok kb 90%-a, hanem csak október 11-én, ezért nem tudtunk részt venni az Erasmusos "O-Phase" héten, ami egy orientációs hetet jelent. (igazából az ophasetutorok megmutatják, hogy hol vannak boltok, hol vannak sörözők, nagyjából megismertetik a diákokkal a várost, szerveznek nekik beilleszkedős, ismerkedős programokat, stb.) Nah mi ezen sajnos nem tudtunk részt venni, ezért le is kerültünk az erasmusos levelezőlistáról -vagy legalábbis nem tudtuk, h hogyan kell rá feliratkozni-. Ezen felbuzdulva írtam is egy e-mailt a Tutoromnak, hogy mi lenne, ha engem is felírna arra a bizonyos Listára. Meg is történt, ezáltal értesültem arról, hogy a már említett este lesz egy kisebb Erasmusos megmozdulás. Ennek örömére elindultam, a helyet könnyedén megtaláltam, és -ha nem lenne ilyen rendkívül jó tájékozodóképességem(:))- amig mentem a városban és látták, hogy a térképet nézem kb. 5en állítottak meg hogy mit keresek, és nagyon szivesen segítenek. Megérkeztem a Helyre. Ez egy elég igényes kávézó-bár-akármi volt, egy nagy térrel ahol -mint ahogy németországban sehol, így itt is- 100%ig tilos a dohányzás. Ekkor még nem volt a helyszínen a Tutorom, ezért elvegyültem a tömegben, ismerkedtem beszélgettem, Erasmusos körben ez elég könnyű, mert nagyon nyitottak és kedvesek mindenkivel. Annyira nyitottak voltak, hogy az egyik srác amig beszélgettem vele, mindig jött közelebb...én meg távolodtam, és ez így ment addig amig amig bírtam a dolgot(addig amig rá nem jöttem, hogy nem a zene miatt nem hallja amit mondok, és azért jön közelebb hanem azért jön közelebb, mert homok van a gépezetben). Ekkorra már pont megérkezett a Tutorom, aminek -valljuk be- nagyon örültem, oda is mentem hozzá legalább annyira hogy bemutatkozzam, hogy én vagyok én. Nagyon kedves lány, dumáltunk néhány 10 percet, aztán jött egy ismerőse aki szintén tutor (Jonas Eder), aki nagyon vidám srác. Neki is bemutatott. Amig vele beszélgettem, rájöttem hogy elég kicsi a világ: kiderült hogy volt erasmuson, kiderült hogy svédországban, 1 évig és a 2009/2010 tanévet töltötte Linköpingben, és abban a diáknegyedben lakott (Ryd) ahol a Tancsa Zsolti. És látásból ismerte a Zsoltit, de nem beszélt még vele -legalábbis emlékei szerint-. Ezek után felajánlotta, hogy tudok most jegyet venni, a holnap délutáni Erasmusos Hoepfner gyárlátogatásra, ami így 1€ amugy pedig talán 4-5€ lenne. Gyorsan kaptam is az alkalmon és vettem egy jegyet. Ezek után hazamentem, olyan éjfél körül, mert reggel 8tól órám volt, nameg ebben a bárban a sör is nagyon drága volt (0,33-as, 2.4 €).

A Hoepfner gyár a kollégiumunktól 4 villamosmegállóra van és 15:00-kor volt a találkozó a gyár előtt. De mint kiderült azért 15:00kor, mert a gyárlátogatás valójában 15:20-kor kezdődik, de jönnek spanyolok is úgyhogy az ő késésüket rá kell számolni. Itt a találkozón összefutottam egy pár emberkével, akivel az előtte napi bárban találkoztam. Éppen időben megérkeztek még a spanyolok is, úgyhogy kezdődhetett a gyárlátogatás. Egy gyári dolgozó fazon kisért végig minket, volt a látogatásnak kb 10 állomása, ami magában foglalta a gyár történelmét, az alapanyagokat, és azok minőségét, az érlelést, erjesztést, meg minden kémiai folyamatot ami ahhoz kell, hogy meg tudjál inni egy korsó hoepfnert. Persze az utolós állomás volt a legjobb, a sörkostoló. Megkóstolhattunk ebből az 1€-ból 6 féle sört (mindegyikből 1-1 dl), mielőtt megittuk volna, megmutatta hogy hogy kell sört kóstolni, és hogy mire kell figyelni az ízével és a külsejével kapcsolatban. Ez egy elég jó program volt.

Ez után esti 1-2 sörhöz gyakorlatilag megint csak nekem volt kedvem, és Erasmusos levelet sem kaptam, hogy az este folyamán lenne valami program, úgyhogy magyar mérnöktanonc-kollegákkal tartottam, összeszedtem a gépemet, a fülesemet, átmentünk a B100 blokk konyhájába és játszottunk hálóban. Az este végén -bevallom őszintén- kicsit jól esett hogy csak 20m-t kell hazasétálni, úgyhogy igazából ez egy jó döntés volt.

Csütörtök estére megbeszéltük, hogy nem megyünk sehova, mert pénteken bulira készülünk, és rápihenés van. Ezért a csütörtök este 1-2 sör elfogyasztásával, valamint ugyancsak játékkal telt. 

Ennek köszönhetően pénteki napon eltervezett buli elég jól indult, itt kezdtünk az én koliszobámban a dolgot(hogy a szórakozóhelyen már ne kelljen aranyáron piát venni). Meg volt a kellő alaphangulat, ezután mentünk tovább először az volt a terv, hogy a Spa Clubba megyünk, ezt elvetettük, mert ezt már többen ismerték, ezért az App Club mellett döntöttünk, ahova 3€ volt a belépő fiuknak, lányoknak meg ingyen. Hát sajnos nem engedtek be minket, arra hivatkozva, hogy nem megfelelő az öltözékünk. A valódi ok szerintem csak annyi volt, hogy nem németül beszélünk, és hangosabban mint az átlag németek. Na mind1 ez a buli nem jött össze, majd legközelebb. :)

A szombati délelőttöm gyakorlatilag fetrengéssel telt, délután egy kicsit Matlaboztam (tanultam) és elmentünk Imivel (villanyos bme-n) enni valamit, aztán hazajöttünk. A program a délután további részében annyi volt, hogy összetakarítottam, és néztem ahogy Felix készül az esti szülinapi bulijára. Fleischkäse-t süt, meg kenyeret szel meg ilyenek. Én felajánlottam hogy segítek, annyit mondott hogy majd csak megenni kell segíteni. 18:30kor kezdődött a mulatság, én akkor álltam neki a beígért salátám elkészítésének, de nem késtem vele mert amire leértem 7 körülre, még csak lézengtek az emberek a Waldhornbarban. Egyébként az egész estére nagyjából az volt a jellemző, hogy halk zene ment szarakodtunk a sörcsappal(mert szinte csak habot nyomott ki). De nem néztem az ajándék lónak a fogát, ugyanis minden pia ingyen volt. De sajnos ide is csak én mentem a magyarok közül, dehát így tanul nyelveket az ember. Az nagy hátránya volt annak, hogy nem volt lent senki a csoportból, hogy nem lehetett rendesen iszogatni. Mindenki fél óráig lötyögtette a sörét(amiben már nem volt szénsav), nem koccintottak egyet közösen Felix születésnapjára sem, nem hogy valami röviddel, de még sörrel sem. Szóval nem igazán értettem ezt az "ünneplést", de azért nem volt rossz. Sokat csocsóztunk. Ettük azt a Fleischkäse nevű csodát, amit én már ettem nyáron Németországban, de csak most tudatosult bennem, hogy totál olyan íze van, mint a meleg parizernek. Na mind1, az erőspistának meg a salátának amiket levittem nagy sikere volt. Mások is hoztak salátát, meg sütit meg ilyeneket. Az este még nem ért véget, mert felvetette az egyik lakótársam (Sarah), hogy mi lenne ha feljönnénk ide a konyhába, és vizipipáznánk egyet. Tőlem csak a vizipipára lesz szükség, mert dohány meg szén van neki. Szóval feljöttünk 4-en Sarah, Shokri, Sarah pasija meg én. Elszívtuk a vizipipát, és mentünk aludni. Összességében jó kis este volt, de azért a németek megpróbálhatnának itthon is úgy bulizni, mint ahogy nálunk szokták a balaton mellett túristaként. :P

Tyűha...ezt így visszanézve elég hosszú bejegyzés lett. Valóban elfért volna az elmult 5 napra elosztva is. :P Hát bocs mindenkitől, olvasgassátok.

Képeket próbáltam feltölteni facebookra is, meg ide is, de egyszerűen annyira szar itt a net, hogy képtelenség egy képfeltöltést elindítani. Sajnálom, majd megpróbálok kitalálni valami megoldást erre.

Üdv

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.